2013. május 31., péntek

A legérdekesebb Eurovíziós tények

  • Lugano 1956: Egyetlen angol nyelvű dal sem hangzik el. (1958-ban sem.)
  • Hilversum 1958: Az Eurovízió történelmének első visszalépője az Egyesült Királyság.
  • Cannes 1959: A holland Willy Van Hemert az első előadó, akinek sikerül másodjára is győzni (először 1957-ben). / A nyertes produkció mellett a második (brit) és a harmadik (francia) helyezett is előadhatja újra dalát a műsor végén. Ez az első és utolsó ilyen alkalom. (Hülye ötlet is volt.)
  • Cannes 1961: A verseny szombatra kerül.
  • Luxembourg 1962: Kiosztják a legtöbb nulla pontot. (Ausztria, Belgium, Hollandia és Spanyolország) (A későbbi években aztán hasonló tendencia figyelhető meg.)
  • London 1963: Hollandia az első ország, akik nulla pontot kapnak két évig egy huzamban.
  • Koppenhága 1964: Az 1974 előtti szavazórendszerben valaha látott legnagyobb szavazatkülönbséggel az olasz Gigliola Cinquetti megnyeri a versenyt 49 ponttal. A második helyezett Egyesült Királyság csak 17 pontot kap.
  • Nápoly 1965: Először képviseli országát egy előadó nem a saját anyanyelvén. (A svéd Ingvar Wixell angolul énekel.)
  • Luxembourg 1966: Létrehozzák az anyanyelvi szabályt az előző évben tapasztaltak miatt, aminek értelmében mindenki csak saját nyelvén énekelhet. / Hollandia képviselője az első fekete énekes a versenyen. (1966-ban ez nagy szó.)
  • Bécs 1967: Dánia elhagyja a versenyt, majd csak 1978-ban tér vissza. A DR közszolgálati televízió igazgatója szerint a pénz így jobb helyre kerül. (Emmelie de Forest hálát adhat az égnek, hogy senki sem él örökké.) / A portugál Salazar miniszterelnök úr egy fekete előadót küld a versenyre, hogy bebizonyítsa, a pletykákkal ellentétben nem rasszista.
  • London 1968: Az első színes adás.
  • Madrid 1969: Az egyik legbotrányosabb és legszégyenteljesebb Eurovízió. Négy ország (Spanyolország, Egyesült Királyság, Hollandia és Franciaország) nyeri a versenyt, mivel nincs tervezet egy esetleges holtverseny kezelésére. / Az első alkalom, hogy egy ország egy huzamban kétszer győzzön. (Spanyolország) / A verseny arculatát Salvador Dalí készítette.
  • Amszterdam 1970: Bevezetik a mára már jól megszokott képeslapokat. (Az újító kreativitás helyett a műsoridő kitöltése miatt tették ezt, ugyanis csak 12 ország vett részt a versenyen.) / Az első verseny, amin nem lép fel visszatérő előadó.
  • Dublin 1971: Az első verseny, amin maximum hat ember lehet a színpadon.
  • Luxembourg 1973: Eltörlik az anyanyelvi szabályt, mindenki úgy énekel, ahogy akar.
  • Brighton 1974: Győzedelmeskedik az ABBA "Waterloo" c. dala, az együttes világuralomra tör.
  • Stockholm 1975: Bevezetik a 12 pontos szavazórendszert.
  • Hága 1976: Málta elhagyja a versenyt, majd csak 1991-ben tér vissza. (Bár ne tette volna még 2013-ban sem...)
  • Párizs 1978: Az első alkalom, hogy két műsorvezetője van a versenynek. / Ugyancsak az első alkalom, hogy a versenyt a szocialista Magyarországon is élőben sugározzák.
  • Hága 1980: Marokkó csatlakozik... először és utoljára. Kár.
  • München 1983: Az Eurovízió eljut Ausztráliába. (Első élő közvetítés.)
  • Luxembourg 1984: Először fordul elő, hogy a jelenlévő közönség fújjolása televízión keresztül is tisztán kivehető. (A brit produkció után kezdenek dühöngeni, mert előző évben brit futballhuligánok törtek-zúztak a kis államban, miután kitiltották őket egy UEFA-meccsről.)
  • Gothenburg 1985: Összesen 13 visszatérő előadó vetélkedik a versenyen.
  • Bergen 1986: A belga Sandra Kim a verseny történetének legfiatalabb győztese, csak 13 éves.
  • Dublin 1988: Utoljára nyeri francia nyelvű dal az Eurovíziót. (Celine Dion "Ne partez pas sans moi")
  • Lausanne 1989: Mostantól csak 16 éven felüliek vehetnek részt a versenyen.
  • Zágráb 1990: Az első balkáni és egyben az első Eurovízió, amit az egykori vasfüggöny mögött tartanak.
  • Millstreet 1993: Megrendezik a valaha látott legvisszafogottabb Eurovíziót a verseny történelmének legkisebb városában (Millstreetben ekkor kb. 1500-an laknak.)
  • Dublin 1994: Először fordul elő, hogy a versenyt áprilisban tartják. / Debütál Magyarország, máris a 4. helyezett. / A pontbemondás először történik műholdasan a telefonos megoldás helyett, a nézők látják a pontbemondókat. / Bemutatkozik Michael Flatley és az ír tánc, mint köztes produkció.
  • Dublin 1995: Az első alkalom, hogy egy ország egymás után háromszor tartja az Eurovíziót.
  • Oslo 1996: Írország rekordot állít fel: 7. győzelem.
  • Dublin 1997: Elhangzik az első rap Dánia előadásában.
  • Birmingham 1998: Fellép az első transzsnemű előadó az izraeli Dana International személyében. (És nyer is.)
  • Stockholm 2000: Elcsattan az első meleg csók az izraeli fellépők jóvoltából.
  • Tallinn 2002: A svéd és belga kommentátorok arra biztatják a nézőket, hogy ne szavazzanak Izraelre. (Micsoda példademokraták...)
  • Isztambul 2004: Az Eurovízió már nem egyestés őrület. Mivel rengeteg ország vesz részt, a döntőt egy elődöntő előzi meg. / Bemutatják a verseny új, egységes logóját, amit a mai napig használnak.
  • Kijev 2005: Eredetileg Ruslana lett volna a műsorvezető, de eléggé gyér angoltudása miatt elvetették az ötletet.
  • Athén 2006: Előadják a verseny történelmének ezredik dalát. (Brian Kennedy "Every Song Is A Cry For Love") / A versenyt először nyeri egy heavy metal dal. (Lordi "Hard Rock Hallelujah")
  • Belgrád 2008: Az Eurovízió háromestés. A döntőt két elődöntő előzi meg.
  • Moszkva 2009: Oroszország megrendezi az eddigi leglátványosabb Eurovíziót. / A norvég Alexander Rybak a verseny történetének legmagasabb pontszámával (387) győzedelmeskedik. / A két elődöntő során tanúi lehetünk a legborzalmasabb műsorvezetésnek, amit valaha lebonyolítottak Eurovízión.
  • Oslo 2010: A gazdasági világválság okán Magyarország mellett több ország is visszalép.
  • Düsseldorf 2011: Olaszország 1998-as visszalépése után újra részt vesz a versenyen.
  • Baku 2012: Bemutatják a verseny történelmének legmutatósabb arculatát. / Örményország visszalép az Azerbajdzsánnal folytatott rivalizálása miatt. / Irán azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy az támogatja a melegfelvonulást (értsd Eurovíziót), így terrortámadásokat helyez kilátásba. / A legkorruptabb Eurovízió, az azeri indulótól kezdve a köztes produkciókig mindenkinek köze van a felső vezetéshez.
  • Malmö 2013: Újra dán produkció nyer Svédországban. / 1985 óta ez az első alkalom, hogy nem kvalifikál a döntőbe volt-jugoszláv állam. (Ez abszolút üdítően hat a versenyre.) / Finnország bemutatja a verseny első leszbi csókját. / Szokatlanul sok botrány tör ki a szavazás körül: Oroszország, Fehéroroszország és Azerbajdzsán... tehát a leghülyébb "európai" diktatórikus országok forronganak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése